Ha a természetes (vadon) környezetében élő növényevő állatok, táplálékul szolgáló növényválasztékot számszerűsíthetnénk, megdöbbentő számot kapnánk. A legfelkészültebb szakemberek is meglepődnének, ha megismernék azt a növény választékot és növényi részeket, amelyeket rendszeresen vagy időszakosan fogyasztanak a vadon élő növényevő állatok.
Sajnos a probléma, hogy nem tulajdonítunk jelentőséget annak a ténynek, hogy a nagy választékban elfogyasztott, nyers növények milliónyi hatóanyaga, amelyek beépülnek a növényevő állat szervezetébe (húsába), mennyire FONTOS szerepet játszanak a ragadozó állatok egészségének fenntartásában. Ez a szimbiózis oly érzékeny, hogy akár egy növényi faj eltűnése a territoriális környezetből, már rövidtávon kipusztulását jelentheti egy vagy több állatfaj számára is. Ugyanis a növények által termelt hatóanyagok, igen hatékonyan, és egyedüli módon segítenek védekezni, a mikroorganizmusokkal szemben.
Ha egymást követő években, ismétlődő szélsőséges, rossz időjárás súlyt le egy helyen, akkor a lecsökkent növényi fajok száma következtében, fokozatosan legyengülő növényevő állatok, könnyű prédájává válnak a ragadozóknak. A legyengült növényevő állatok elfogyasztásával, a ragadozó állatok szervezetében is beindulnak azok a nem kívánatos folyamatokat, amelyek legyengítették a préda állatokat. Valójában az történik, hogy csökken a növényi hatóanyagok sokfélesége a szervezetben, nem jut hozzá a megfelelő növényi hatóanyagokhoz, és védtelené válik (hiánybetegség), a mikroorganizmusok és az élősködők támadásaival szemben. Ilyen pl. a szopornyica (morbillvírus) és más vírusok, okozta tünetek.
Afrikában a nagy pusztító szárazságok idején (6-8 évente), az oroszlánok a szopornyica vírus okozta tünetekben, pusztulnak el jelentős számban. Az oroszlánok és más ragadozók is normális esetben, hordozói a szopornyica vírusnak, természetes körülmények között nem betegszenek meg, mert az általuk elfogyasztott préda állatok (vízibivaly, stb.), a növényekkel viszik be a szervezetükbe a sikeres védekezéshez szükséges hatóanyagokat, így védettek a mikroorganizmusok fertőzéseivel szemben is.
Ha a növények életfeltételei megszűnnek, akkor a növényi hatóanyag hiányában (hiánybetegség lép fel) a növényevő állat szervezetének a védekező képessége, fokozatosan leromlik. Ezért a ragadozó állatok szervezete is fokozatosan elveszít az ellenálló képességét, és védtelenné válik a mikroorganizmusok és az élősködők által, terjesztett betegségekkel szemben (szopornyica).
A mikroorganizmusok és az élősködők, folyamatosan tesztelik az élő szervezeteket, és keresik a mindenkori szervezet gyenge pontját. A szervezet sikeres ellenállása függ attól, hogy mekkora választékban tud, növényi hatóanyagokkal feltöltődni. Ugyan is (CSAK) a növényi hatóanyagokkal szemben nem tudnak rezisztensé válni. Ennek, azaz oka, hogy minden évben megváltozott molekuláris szerkezetben termelődnek a növényi hatóanyagok, és erre a gyors változásra, nem képesek megfelelő hatékonysággal választ adni a mikroorganizmusok.
A hiánybetegségek okára, a közvetlen környezetünkben is választ kapunk, a kullancsokon keresztül! Aki látott már, kullancsoktól hemzsegő sündisznót vagy más szabadon élő vadat, felvetődhetett benne az a kérdés, hogy miért nem betegszik meg a sündisznó a kullancs által terjesztett betegségektől? Miért nem betegszik meg a kullancsok által terjesztett betegségektől a róka, a mezei nyúl, a farkas, a medve, az őz, a menyét és sorolhatnám ezer számra a vadonélő fajokat, amelyek nem betegszenek meg holmi kullancs terjesztette betegségektől.
A vadon élő állatok a táplálékukon keresztül folyamatosan hozzá jutnak az egészséges szervezet működését és védekezőképességét biztosító milliónyi növényi hatóanyagokhoz. Ezáltal teljes védettséget biztosít a mikroorganizmusok és az élősködők által terjesztett betegségekkel szemben.